
Kőrösi Csoma Sándor
1784/87/88-1842
Korai élete
Kőrös (Csomakőrös)
Köznemesi család 6. gyermeke
Tanulmányai
Falu elemi iskolája
Nagyenyed - protestáns Bethlen-kollégium
Magyar őstörténet után érdeklődik
Németországba utazik angol ösztöndíjjal → Göttingeni egyetem
Pray György és Budai Ésaiás - ujgur-magyar rokonság
- Angol, francia, olasz, arab
- Török, perzsa
orientalisztikával foglalkozik
Útja
Visszatér Kolozsvárra
kolozsvári Tudós Kör
Kenderessy Mihálly - anyagi támogatás
Cserei Miklós - őstörténeti könyvtár
Gyarmathy Sámuel
Szilágyi Ferenc (x2)
„Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak általában, és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében.”
Szláv nyelvtanulmányok
Temesvár, Karlóca, majd Zágráb
Vöröstoronyi-szoros 1819
Bukarest

Philippopolis
Aleppó (Haleb) (1 hó)
Kőrösi Csoma Sándor → Szkander bég
Latakia
Alexandria
Teherán
- Perzsa, angol
- 4 hónap
Bagdad

Meshed, Buhara
Hindukus hegylánc

Kabul
Zodzsi-hágó 3446m

Leh
- kémnek vélték, elfogták, elengedték
- William Moorcroft - Tibet, tibeti nyelv
-- Alphabetum Tibetanum - Agostino Antonio Giorgi
Az ő ösztönzésére kezdett el a tibeti nyelvvel és irodalommal foglalkozni annak reményében, hogy az ősi iratok között a magyarok eredetére is talál bizonyítékokat.
Zsanszkár
Zangla
- több EZER tibeti könyvet olvasott el

1825 Phuktáli kolostorban élt

3×3 méteres cellában, fűtés, tűz nélkül volt kénytelen dolgozni, mert a kémény nélküli szobában a tibeti szokás szerint földre rakott nyílt tűz maró füstje miatt képtelen volt olvasni. Fő eledele a jakvajas tea volt, árpával
Szabáthu
Kémnek nézik, önéletrajzot iratnak vele, fél év
Kanam
- Szangye Püncog láma
- munkálkodásának legtermékenyebb periódusa
- tibeti buddhista kánon, kandzsúr, tandzsúr
- Befejezte szótárát és nyelvtanát, elkészítette egy buddhista terminológiai szótár kéziratát, valamint több értekezés vázlatát
„Tökéletesen meg vagyok győződve, hogy a mi eleink ezen vidékekről szállottak le mint kultusznemzetek a Krisztus előtt több századokkal.”
1835-37 Indiai út
- szanszkrit, a bengáli és a mahrutta nyelvekkel megismerkedett
Kandzsúr: Buddha kinyilatkoztatásának fordítása
- Kőrösi Csoma Sándor - kőrösi csoma sándor - Google Search - 1️⃣ Kőrösi Csoma Sándor Egyesület - Teherán – Wikipédia - 2️⃣ Az aszkéta nyelvi géniusz, aki feltárta Tibet titkait - 3️⃣ Kőrösi Csoma Sándor – Wikipédia HU - 📄 Tari sztúpa.JPG – Wikipédia - Tibeti buddhista kánon – Wikipédia - 📕 Essay Towards a Dictionary, Tibetan and English - Google Books - phuktáli kolostor - Google Search - 📄 Zangla zanskar.jpg – Wikipédia - 📄 Travel route and timeline of Sándor Kőrösi Csoma.svg – Wikipédia - 4️⃣ Sándor Kőrösi Csoma - Wikipedia EN - Alphabetum Tibetanum at DuckDuckGo - 📕 Alphabetum tibetanum missionum - Internet Archive - Tibetology - Wikipedia - William Moorcroft - Wikipedia EN - 📄 Kőrösi Csoma Sándor.jpg - Wikipedia - 📄 Kőrösi Csoma Sándor.jpg - Wikimedia Commons - 5️⃣ Kőrösi Csoma Sándor - MTAK - Kandzsúr – Wikipédia - Mahāvyutpatti - Wikipedia - Extras - Chiuruș - Google Maps - 📕 Journal of the Asiatic Society of Bengal
Tandzsúr: A buddhista kánon második része
Elismerések
1830/31 Royal Asiatic Society tagja
Kalkutta
- beköltözött az Asiatic Society székházába → könyvtár rendezése

Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve – Kőrösi Csoma Sándor – bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza itt örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében.
- Széchenyi István
“A nyugati világ bódhiszattvája”
(= Megvilágosodott Lény)
1842 Lhásza fele veszi az irányt → maláriát kap → április 11-én meghal (Dardzsiling)
reménykedett, hogy a magyar őstörténetre vonatkozó anyagokra bukkan
tudományosan nem bizonyított véleménye: a szanszkrit nyelv nyelvtani szerkezetében a magyarhoz hasonló
Kitűzött célját nem sikerült elérnie, nem tudhatta meg, hogy az ujgurok, akikhez annyira hőn áhított eljutni, valójában egy török nyelvű nép, amelynek semmilyen szerepe nem volt a magyarság történetében.
Kőrösi Csoma Sándor a magyar őshaza felfedezőjeként nem írhatta be magát a tudomány történetébe; úgy szerepel ott, mint egy ismeretlen kultúra feltárója, és egy új tudományág, a tibetisztika megalapítója. Így szerzett végül elismerést magának, s egy kicsit talán ezen keresztül az egész magyarságnak is.